A már jól megszokott reggel 8 órás indulással kezdtük a napot. Na jó, nem pontossan azzal, mert felkeltünk, reggeliztünk és utánna jött az indulás. A lényeg, hogy elindultunk Norvégia felé. Nagyjából 600 km-es út várt ránk, két,három megállóval.
Az első megállónk Uppsala egyetemi város volt. Hétvége volt meg nyár is, ezért nagy tömegek nem hömpölyögtek az utcán. A katedrálisa szép volt és a Norvégok egyik legjelentősebb városa. Nem csak az egyetem miatt, hanem mert vallási központ is. Az egyházi kötelezettségek után egy kis városnézésre mentünk. Száz valahány ezres város központját nem volt nehéz körbejárni. Szűk 2 órát voltunk ott és már indultunk is tovább. Több órai buszozás után egy autópálya melletti pihenőben álltunk meg. Nagy bevásáró központja volt, így shoppingoltunk is egy kicsit. Elköltöttük a maradék svéd koronánkat.

Az igazi történés, akkor jött el, amikor elértünk a határig. Norvégia nem schengeni határ, ezért elvileg ott még van határellenörzés. Hát…..nem csak IBH-t nem láttam, de még határrendőrt sem. Meg sem állítottak. Érdekes volt, hogy a határon volt pénzváltó és még az áfá-is vissza lehetett igényelni. A határtól még kb. Másfél órát jöttünk, hogy megérkezzünk Oslóba.
Vasárnap volt és késő délután. Várható volt, hogy nagy lesz a forgalom a bevezető utakon, de ekkora. Három sávos volt a pálya és aszélső sávot nem használhatták csak buszok, taxik és elektromos autók. Na itt állapítottam meg, hogy még ennyi Teslát és más elektromos autót nálunk egy hónap alatt sem lehet látni. Itt az egész város televan elektromos autókkal. BMW, Audi, Volvo, Nissan és még sorolhatnám.
A szállásun elfoglalása után vacsora volt, és meglepő, de hal volt, lazac. Nagyon finoman készítették el. Vacsora után pedig lementük a vízpartra. Egészen pontosan az Osló fjord partyára. Mondanom sem kell este fél 10 volt és még a nap bőven fennt volt, a vízben még fürödtek a gyerekek, na meg persze én is belementem – térdig. Akkor beszéltük, hogy feljebb jöttünk és itt még később sötétedik, de hamarabb is kel fel a nap. Hát igen a nap már hajnali fél 3-kor fennt vigyorgott. Még szerencse, hogy jó volt a sötétítő függöny és jól takart.


