A hotelünk nem egy luxus, de élhető. Malmő külterületén van, bár 10 perc a városközpont. Azt már említettem, hogy teljesen megfeledkezrem arról, hogy jóval északabbra vagyunk. Az, hogy későn sötétedik – 23 óra után, de korán is kel fel a nap. Felhőtlen reggelre ébredtünk, bár hűvös volt.
A mai napot is – mint mindig – 8-kor kezdtük. Bepakoltunk és városnézésre vettük magunkat. Feltűnt, hogy alig vannak a városban annak ellenére, hogy péntek van. A befelé úton tudtuk meg, hogy itt nagy ünnepségek vannak a nyári napforduló alkalmából. A város modern részébe mentünk a tengerpartra,útközben megláttunk egy tornyot a Turning Torso-t. Impozáns, látképformáló. Láttam róla régebben egy filmet, hogy hogy építették és így még jobban tetszett. Ennél már csak az Oresund híd volt látványosabb. Sajnos messze volt, de így is látványos. A tengerparton sétálva fürdőzőket láttunk. A víz 16 fokos volt rettentő hideg. A város ujvárosi része makulátlan volt. Látványos a város fejlődése. Egy régi hajógyár területét hasznosították újjá. Minden friss, modern gondolkozásról árulkodik.Nyilván meg van neki az oka. Reengeteg új házat építenek.





A városnézés útán elindultunk Stocholm felé. Buszoztunk vagy 500 km-t. Útközben azér megálltunk pihenni és ebédszünetre. A pihenőhelyen volt egy suvenirbolt na ott lehetett kapni mindent, ami svéd vonatkozású, de volt egy dolog, ami említésre méltó, ez nem más mint az üvegbe zárt, szárított jávorszarvas kaki.

Azért 5 óra buszozás hosszú lett volna ezért megálltunk egy nagyobb pihenőre egy zarándokhelyen. Vadstena egy csodálatos kis városka. Nyilván egy átlag napon nem sokan sétálgatnak itt, de most ünnep volt. A nyár ünnepe. Mindenki a tóparton volt és piknikezett. A legérdekesebb az, hogy a lányok, és néhány fiú is a fején koszorúval sátlgatott. Ez itt állítólag hagyomány. Nagyon kedves színfolt volt.
Este fél 8 körül érkeztünk Stocholmba. Nagyon nagy város, víz, folyó, szigetek, minden adott, ami egy szép városhoz kell. Már a bevezető úton látszott, hogy az IKEA hazájában vagyunk. Szép, letisztult vonalak. A hotelunk itt is a város szélén volt ráadásul ugyanannak a hotelláncnak a tagja is. A szoba itt viszont kényelmesebb volt, bár méretre kisebb. Utazástól szétcsúszva érkeztünk meg és már alig vártuk a vacsorát. Előzőz este csirkemell volt zöldséges körettel, és hát mi volt itt is? Igen… csirkemell, csak éppen rizottóval. ????
Tudon nem meglepő ezen az égövön, hogy bár azonos világórán vagyunk, de itt mégjobban érvényesült a skandináv nappal. Este 11- kor még világos volt. A nap már nem sütött, de az volt az érzésem, hogy sosem megy le. Hát eljött a pillanat, amikor lement, de nem sokáig. Hajnali fél 3-kor már fent volt és ismét sütött. Rosszabb, mint a szomszéd kakasa. Alig aludtam, bár inkább csak az értetlenségem miatt.