október 16, 2021
Eddigi irományok:
Végre nem egy “kutyás” történet. Már napi rutin…..”Marcikutya”. :-) Kutyagondok? – letudva :-)

Az utunk javítása…valahára.

Bár azért több tucat éve nem lakunk ebben az utcában, de az eddigi majd 3 év igencsak próbára tette mind a járműveinket, mind az idegeinket. Száraz időben még csak-csak lehetett közlekedni rajta, de egy kiadós eső után – ami valljuk be mostanság elég gyakori – szinte kínlódás.

A napokban felvettem a kapcsolatot az ide illetékes “emberrel” és azt jelezte vissza,hogy éppen jókor kerestem, mert a hetekben terítenek az utcára mart aszfaltot. Hát ez be is következett a minap, csak arról nem volt szó, hogy az aszfaltot leöntik és távoznak. Hát így tettek. Még szerencse, hogy itthon voltam és nekiálltam széthordani a cuccot.

Tökéletes nem lett, de legalább viszonylag jól járható lett az út.

Az egyik szomszéd munka közben meg is jegyezte, hogy azért volt előnye is annak, hogy ilyen rossz az utunk, mert így legalább az autók nem száguldoznak észnélkül. Bejött a gondolata. Tegnap óta az autók úgy mennek mint a bolondok. Lehet gödröket ások, hogy hátha akkor visszaáll a rend? Vagy rá kell jönnöm, hogy nekem semmi nem tetszik?

Vélemény, hozzászólás?