Első nekifutásra a kertben lévő fákat kézzel szerettem volna kiszedi. A terv nem volt elvetemült, mert már régebben csináltam ilyet. Igaz, akkor a fán még „rajta volt” a törzse. Most csak a csonkok voltak, ezért szinte garantált volt a „küzdelem”. Mivel akácfáról volt szó ezért a gyökerek nem kimondottan rendezett sorokban várták, hogy kivágjam őket, hanem álltak mindenfelé. A kivágást nehezítette, hogy a föld sem kimondottan munkásbarát. A lényeg az, hogy minden egyes gyökeret egyenként kellett felderíteni és elvágni.